Cateye GB-300R User Manual Page 25

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 51
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 24
48 FOTO MOZAIK • 2004 július
49
perspektív ábraszerkesztés kiindulópontját is néző-
pontnak nevezik.
A vizuális kultúrában az építészet, belsőépítészet,
szobrászat terén szintén van szerepe, ti. a térbeli
háromdimenziós alkotások számtalan irányból lát-
hatók, s ezek mindegyikének más-más a nézőpontja,
s a jó művek minden irányból teljes értékű kétdimen-
ziós képet kell, hogy mutassanak.
A fotográfus nézőpontja alapvető a készülő kép
szempontjából. A nézőpontok helye többféleképpen
alakulhat, legtöbbször ez leginkább az emlékkép-
készítő kocafotósok esetében fordul elő a véletle-
nek összjátéka alakítja. Ilyenkor nem a leendő kép,
hanem az éppen feltűnő látvány határozza meg a -
zőpontot, vagy ami még rosszabb a kedvenc csa-
ládtag, barát vagy éppen egy kutyus megörökítése az
egyetlen és döntő szempont, tekintet nélkül az adott
helyzet (előtér, háttér, zavaró környezet, rossz világí-
tás) körülményeire. Ilyenkor a majdani kép fotószerű
jellegzetességei képkivágás, kompozíció, világítás,
hangsúlyok, tónusok, színek, összhang stb. – fel sem
merülnek. Az ahogy esik, úgy puffan elv érvényesül,
a véletlenek sora uralja a képet, így elgondolásnak,
tudatosságnak nyomát se látjuk.
Mégis ez a fotográák több milliárdos halmazá-
ból is következik előfordul, hogy épp e véletlenek
szerencsés összjátékaként emlékezetes, jellemző,
a kor szellemiségét, atmoszféráját is megragadó fo-
tó születik, az alkotó tudatos tevékenysége, tényleges
hozzájárulása nélkül. Vagyis azt is mondhatjuk, hogy
a fotósnak volt elgondolása, szempontja vagy éppen
azt is, hogy nem volt. Mindezek ellenére az ilyen rit-
ka és szerencsés felvételek előzetes szempontok nél-
kül is, az esetleges látvány megörökítéséhez nem is a
legkedvezőbb nézőpontból készítve valami olyat tar-
talmaznak, ami éppen ebben a fotóban sűrűsödik jel-
legzetes és tipikus mondanivalóvá, s megörökít va-
lami lényegeset a kor szellemiségéből, társadalmi
mozgásaiból, vagy akár csak az attribútum rangra
emelkedő tárgyi háttérből.
Az ilyen, lényegében komponálatlan, esetleges fel-
vételeket utólag nagyon is megbecsülhetjük, de a
többnyire ismeretlen – fotós személyét nem sokra
tartjuk, hiszen nem észleljük a produkció, az erőfe-
szítés, a tudatosság jeleit, pedig ezt az alkotás lénye-
gi elemeként tartjuk számon a fotográában is.
Éppen ezért az igényes fotográa elkészítésének
alapja, legfontosabb tényezője a kedvező nézőpont ki-
választása. Ez persze mindig más szempontok szerint
alakul, attól függően, hogy mi a kép tárgya, mit aka-
runk kifejezni, milyen műfajról van szó – portré, alak,
akt, csoportkép, zsánerkép, városkép, tájfotó, termé-
szetfotó, riport, sportfotó, tárgyfotó vagy csak az ún.
„vasárnapi fotós” véletlenül meglátott témája…
Ugyanakkor az ötletszerűen (ösztönösen) kivá-
lasztott nézőpont egy esetleges, felbukkanó téma
esetén ugyanazt a célt szolgálja, mint egy gondo-
san mérlegelt, tudatosan kikeresett nézőpont, hiszen
az a látvány legkifejezőbb, legjellegzetesebb arcula-
tának megragadását célozza, azt, hogy a fotográ-
a a látvány értéknövelt mása legyen. Ez pedig azt
jelenti, hogy dinamikus alkotást, újszerű megoldá-
sokat, kiugró remekeket csakis nagy tapasztalattal,
fotós vénával, vizuális tehetséggel lehet megvalósíta-
ni, a rossz nézőpont okozta hibákat viszont odaadás-
sal, gyelemmel bárki ki tudja javítani, és a nézőpont
megváltoztatásával, kis lépésenként előnyösebbé le-
het tenni.
Melyek azok a szempontok, amelyeket érdemes
végiggondolni?
Törekedni kell arra, hogy a kamera keresőjében
kellő méretű legyen a látvány főmotívuma. Ezért
vagy közelebb kell menni a témához, vagy hosszabb
Ismeretlen szerzõ: Kommunista mûszak, 1978. HUNGART © Teljességgel érdektelen jelenet, némileg beállítva. A nézõpont szemmagas-
ságban van. Az alakok egy része összeolvad. A csoport inkább kusza, mint rendezett. A szemetet – ilyen sokan!? – honnan hova seprik?
Egy zavaró, kivilágosodott folt technikai hiba…
sebastiao salgado: Ruandai menekülttábor, 1994. HUNGART © A semmi módon át nem rendezhetõ tömeg a képen szinte színpadszerû ren-
dezettséget mutat, az elõtérben egy-két kiemelt figura jellegzetes tevékenységét a nézõ a távolabbi csoportokra is transzponálja. A vilá-
gítás lágy ellenfény, mely szépen tagolja az ülõ, álló figurák, sátrak halmazát. A pozitív formák jól érvényesülnek, a por, a pára és a füst
gyönyörû távlatot ad a fotónak. A felhõs ég utóvilágítással felerõsítve nyomott hangulatot teremt, mégis a reménytelen, biblikus tömeg
nyomorát a fotó idilli életképnek mutatja. A szerzõ világhírû riporter, neki már szabad az esztétikum szférájába emelni a tragikus témát.
A nézõpont
Tillai Ernõ MFIAP
„Nincs, aki így kiáltana fel: milyen csúnya!
Ezt le kell fényképeznem!”
(Susan Sontag)
„A fotó az elmúlás, a halál elleni küzdelem esz-
köze.”
(Kardos Sándor, Horus Alapítvány)
„A világ legjobb fotói a véletlen művei.”
(Spektrum TV)
A nézőpont szó köznapi használatban körülbelül
a szempont fogalmának felel meg. Lexikonok nem
foglalkoznak vele, kivéve a Fotolexikont, mely egy-
szerűen azt írja: „Az a pont, ahonnan a felvételt el-
készítjük, az objektív középpontja.” Ezenkívül a
Képelemzés, értékelés
Page view 24
1 2 ... 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 ... 50 51

Comments to this Manuals

No comments