Cateye GB-300R User Manual download pdf (Page 29)

A Zenit bölcsõje

A mai Sz. A. Zverev Krasznogorszkij Zavod 2002-

ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját. A ma is

használatos KMZ rövidítés a Krasznogorszkij Meha-

nyicseszkij Zavod névből származik. A gyár elődje az

orosz kormány határozata alapján 1905-ben jött létre

rigai és petrográdi részleggel. Az optikai gyárat 1925-

ben helyezték át a mai Krasznogorszkba, Moszkva

egyik elővárosába, ahol két évvel később indult meg a

tömeggyártás.

A második világháború befejeztével új lendületet ka-

pott a termelés, de a termékek között csak 1946-ban je-

lentek meg a nem katonai célra készített berendezé-

sek. Ekkor indult meg a fényképezőgépek gyártása is.

Közismert típusok születtek: Moszkva-1 (1946), Zorki

(1948), majd 1952-ben megindult a Zenit sorozat nap-

jainkig tartó áradata. A jól ismert embléma 1948-ban

jelent meg a termékeken.

Érdekesség, hogy 1949-ben itt készítették a világ el-

ső elektronmikroszkópját, és 1962-re a gyártott elekt-

ronmikroszkópok száma meghaladta az ezret. 1957-ben

– szintén világelsőként – az AFA-39 légi fényképező-

géppel felvételt készítettek a Föld felszínéről; 1959-ben

az AFA-E1 berendezés a Hold földről nem látható fél-

gömbjét fényképezte.

1958-ban a Brüsszelben odaítélt Grand Prix és két

aranyérem elnyerése után megindult az exporttevé-

kenység, és 1965-ben a Lipcsei Nemzetközi Vásáron

a Zorki-10 fényképezőgép aranyérmet kapott. A válla-

lat 1993-ban kapta a jelenlegi Sz. A. Zverev Kraszno-

gorszkij Zavod nevet, és 2001 szeptemberében megsze-

rezte az ISO 9001 minősítést.

A Zenit kitartó menetelése

A 35 mm-es Zenit fényképezőgépek világhódító útja

1952-ben kezdődött, amikor elkészült a sorozat legelső

típusa Zenit néven. 1956-ig mintegy 40 ezer fényképe-

zőgépet gyártottak ebből a típusból. Tervezésénél a már

1948-tól gyártott Zorki vázat használták fel. Redőnyzá-

rát a Leica fényképezőgéptől „örökölte”. Zársebessége

1/25–1/500 s és B, a zársebességet viszont csak felhú-

zott állapotban lehet a gép károsodása nélkül állítani!

(Ugyanez érvényes az 1961-ig gyártott Zenit-S fény-

képezőgépre is.) Az Industar-22 (f3,5/50 mm) objektív

M39x1 méretű menettel csatlakoztatható a vázhoz. (Az

M39 méretű menet a német Leica megoldását követi:

az ott alkalmazott L39 jelölésű menettel készült objek-

tívvel felcserélhető, viszont a menetes rész eltérő hos-

sza miatt az élességállítás nem lesz megfelelő.)

A maga idejében világviszonylatban technikai újdon-

ság volt a tükörreexes megoldás, viszont minden jó

tulajdonsága ellenére a Zenit külföldön való elterjedé-

sének lehetőségei a politikai viszonyok miatt meglehe-

tősen korlátozottak voltak.

A sorozat következő típusát 1955–1961 között gyár-

tották, közel negyedmillió példányban; neve: Zenit-S.

Ez csupán néhány részletében különbözik a sorozat

legelső típusától. A vaku szinkronzsinór-csatlakozó-

val (PC) csatlakoztatható, viszont gyelembe kell ven-

ni azt, hogy vaku használata után a vakuérintkezők zár-

va maradnak mindaddig, amíg a lmet nem visszük

tovább!

Az 1960–62 között gyártott 82 ezer Zenit-3 néhány

vonatkozásban jelentős előrelépést mutatott. Ez az el-

ső típus a Zenit sorozatból, amelyen a lmtovábbítás

felhúzókarral történik, és amelyen van időzíthető önki-

oldó. A világosbarna bőrtok megjelenésében is tekinté-

lyesebbé tette a fényképezőgépet.

Az 1960-as évek végéig gyártott többi Zenit típus kö-

zül (Zenit-Crysal, Zenit 3M, Zenit-4, Zenit-5, Zenit-6)

legjelentősebb a Zenit 3M, amelyből 1962–70 között

782 ezer készült. A vaku szinkronizálásának beállításá-

ra az X jel szolgál (1/30).

Az 1960-as évek elejére a korábban újdonság-

számba menő Zenit fényképezőgépek egyre in-

kább korszerűtlenekké váltak. Ekkor születtek

meg a Zenit-4, Zenit-5 és Zenit-6 fényképe-

zőgépek, melyeket 1964–70 között gyártot-

tak. Ezek teljesen új tervezésűek, talán csak

a nevük miatt tartoznak a korábban ismerte-

tett fényképezőgépek sorozatához: nem re-

dőny-, hanem központi zárasak, és az objek-

tív bajonettzárral csatlakoztatható a vázhoz.

Mindhárom típusnál szembeötlő az objektív felett elhe-

lyezett, a fénymérő szelén fotocellájához tartozó jelleg-

zetes téglalap alakú ablak. Mindhárom típus alapobjek-

tívjének legkisebb rekesznyílása 22.

A Zenit-4 működtethető manuálisan és félautomata

módon: a zársebesség és a rekesznyílás mechanikailag

reteszelt, vagyis az egyik beállításának megváltoztatá-

sa automatikusan megváltoztatja a másik jellemző beál-

lítását. Az 50 mm f/2,8-es Vega-3 objektív rekeszértéke

a gépvázról állítható.

A Zenit-5 a Zenit-4 továbbfejlesztett változata: a lm-

továbbítás motoros és tölthető akkumulátorral látták el.

Mivel a lmtovábbítás alapvetően nem kézi, e típusról

hiányzik a felhúzókar; végszükség esetén a számlálóko-

rongot lehet lmtovábbításra használni. Az Helios-65

objektív fő jellemzői: 50 mm f/2,0.

A Zenit-6 kizárólag a vele szállított alapobjektív tu-

lajdonságaiban különbözik a Zenit-4-től: a bajonettzá-

ras, 4/11 elemes, nagyméterű Rubin-1 objektív 37–80

mm f/2,8-as; a fényképezőgéppel 1,3 métertől lehet

fényképezni.

Az 1968–71 között gyártott Zenit-7 típus teljesen új

tervezés. Vízszintesen futó redőnyzárja az 1/1000 má-

sodperces exponálási időt is lehetővé teszi; a vaku-

szinkron sebessége 1/125. Az 58 mm f/2,0-es Helios-

44K-7 típusú, M42x1-es menetű alapobjektívet egy

speciális bajonettadapterrel lehet a vázhoz csatlakoztat-

ni; a legkisebb fényképezési távolság 0,5 méter.

A Zenit-B a Zenit 3M család továbbfejlesztett típu-

sa. Az újratervezett váz szögletesebb, esztétikusabbá

tették a lmtovábbító kart. A szovjetek ennél a típusnál

alkalmazták legelőször az objektív M42x1-es menet-

tel való csatlakoztatását. Az 58 mm f/2,0-es Helios-44

objektív M39x1-es (a későbbieknél M42x1-es) menet-

tel csatlakoztatható a vázhoz. Ebből a típusból 1968–

73 között 890 ezret gyártottak. Módosított változata a

Zenit-BM, amelyet 1972–73-ban gyártottak, de mind-

össze 1240-et.

A Zenit sorozat minden kétséget kizáróan legmeg-

határozóbb típusa a Zenit-E: 1965–82 között gyártot-

ták 12 milliónál nagyobb darabszámban, és ez a tükör-

reexes fényképezőgépek gyártásában világrekordnak

számít! A közismert változatain kívül (Zenit-ES, Zenit-

EM, Zenit-ET, Zenit-10, Zenit-11 – az utóbbit 1981–90

között gyártották) számtalan különböző alkalomra ké-

szült variánsa is van. Zenit-E fényképezőgépet készí-

tettek pl. a kommunista párt 1976-ban megtartott 25.

kongresszusa, valamint az 1980-as moszkvai olimpia

tiszteletére is! A típusok rendszerezését a sok változta-

tás és név mellett az is nehezíti, hogy a KMZ-nek gyár-

tási kapcsolatai voltak egyéb optikai cégekkel, ahol

szintén készültek Zenit nevű fényképezőgépek. Olyan

is előfordul, hogy ugyanazzal a típusnévvel ellátott két

gép (pl. Zenit-15) nem egyforma, mert nem ugyanab-

ban a gyárban gyártották. Nyugaton és Japánban talál-

kozhatunk Revueex nevű fényképezőgéppel, amely

minden részletében Zenit-E.

A Zenit-E (a Zenit-B-hez hasonlóan, amely tulajdon-

képpen a Zenit-E fénymérő nélküli változata) a Zenit

3M és a Zenit-Crystal „egyenes leszármazottja” ugyan-

azzal a zárszerkezettel, de egyben alapját képezi a mai

napig gyártott Zenit fényképezőgépeknek is! Alapobjek-

tívek: Mir-1 (6 elemes, 37 mm f/2,8), Helios-44 (6 ele-

mes, 58 mm f/2,0) és Industar-50 (4 elemes, 50 mm

f/3,5).

A Zenit-12 és a Zenit-TTL lényegében ugyanaz a tí-

pus: a Zenit-B fényképezőgép, TTL mutatós fénymérő-

vel. 1977–85 között gyártották, M42x1-es menetű He-

lios-44M-4 objektívvel (58 mm f/2,0). Működéséhez

elem szükséges (386A). A Zenit-12xp a Zenit-12 LED-

es változata: a fénymérő nem mutatós, hanem fénydió-

dás kijelzésű; az objektív Helios-44M-5 (58 mm f/2,0).

1973–77 között gyártották csekély – mintegy 500

– darabszámban a Zenit-16 típust, amely elem nélkül

nem működik. Váza műanyag, vízszintesen mozgó re-

dőnyzára 1/1000 s legkisebb exponálási időt tesz lehe-

tővé, viszont a rendelkezésre álló visszajelzések szerint

nem lehetett valami jó konstrukció.

A Zenit-18 neve eredetileg Zenit-MT1. Elektroniku-

san vezérelt, függőleges lefutású fém redőnyzára van,

tehát működéséhez elem szükséges, amelynek álla-

potát fénydióda jelzi ki. A legrövidebb expozíciós idő

1/1000 s.

Az elektronikusan vezérelt redőnyzáras Zenit-AM-

ből fejlesztették ki a Zenit-AM-2, majd ebből a Zenit-

AN fényképezőgépeket, amelyekkel 1/2000 s legrövi-

debb exponálást is lehet végezni.

1992–98 között gyártották a Zenit-APk fényképe-

zőgépet, amely TTL fénymérés alapján automatiku-

san állítja be a zársebességet. A japán Copal cég ké-

szítette hozzá a központi zárat, amellyel az 1/2000 s

legrövidebb expozíciós idő is biztosítható; elektroni-

kus távexponálás, többszörös exponálás is lehetséges.

A vázon lévő 45,5 mm-es peremhez bajonettzárral, egy

illesztőgyűrű közbeiktatásával csatlakozik az M42x1-

es menetű MC Helios-44K-4 (58 mm f/2...16), vagy az

MC Zenitar-K (50 mm f/1,9...16) típusú objektív.

A Zenit fényképezőgépeket használták fel a fotópus-

kák gyártásánál: FS-3, FS-5, FS-12, FS-12-2 típusoknál

a Zenit-ES, Zenit-Automat, Zenit-12S, illetve a Zenit-

Hőskor

Egy kor emlékei

Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1974. június 24-

én este álmatlan éjszaka elé néztek a szakemberek

a Szovjetunió rakétabázisán, Bajkonurban: egyik

hiba a másikat érte a kilövőálláson előkészített űr-

állomáson. Másnap, június 25-én azonban végre

felemelkedhetett a Szaljut-3 űrállomás, fedélze-

tén ezernyi technikai eszköz, és a 14 felvevőkészü-

lék között egy Zenit-E fényképezőgép. Nem vélet-

len: a Zenit sorozat ezen típusából 10 milliónál

több készült!

FOTO MOZAIK • 2004 május

1 2 ... 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 ... 50 51

Comments to this Manuals

No comments

Cateye GB-300R User Manual Page 29

Comments to this Manuals

Related products and manuals for Fitness, gymnastics & weight training Cateye GB-300R