Cateye GB-300R User Manual Page 29

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 51
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 28
A Zenit bölcsõje
A mai Sz. A. Zverev Krasznogorszkij Zavod 2002-
ben ünnepelte alapításának 60. évfordulóját. A ma is
használatos KMZ rövidítés a Krasznogorszkij Meha-
nyicseszkij Zavod névből származik. A gyár elődje az
orosz kormány határozata alapján 1905-ben jött létre
rigai és petrográdi részleggel. Az optikai gyárat 1925-
ben helyezték át a mai Krasznogorszkba, Moszkva
egyik elővárosába, ahol két évvel később indult meg a
tömeggyártás.
A második világháború befejeztével új lendületet ka-
pott a termelés, de a termékek között csak 1946-ban je-
lentek meg a nem katonai célra készített berendezé-
sek. Ekkor indult meg a fényképezőgépek gyártása is.
Közismert típusok születtek: Moszkva-1 (1946), Zorki
(1948), majd 1952-ben megindult a Zenit sorozat nap-
jainkig tartó áradata. A jól ismert embléma 1948-ban
jelent meg a termékeken.
Érdekesség, hogy 1949-ben itt készítették a világ el-
elektronmikroszkópját, és 1962-re a gyártott elekt-
ronmikroszkópok száma meghaladta az ezret. 1957-ben
szintén világelsőként az AFA-39 légi fényképező-
géppel felvételt készítettek a Föld felszínéről; 1959-ben
az AFA-E1 berendezés a Hold földről nem látható fél-
gömbjét fényképezte.
1958-ban a Brüsszelben odaítélt Grand Prix és két
aranyérem elnyerése után megindult az exporttevé-
kenység, és 1965-ben a Lipcsei Nemzetközi Vásáron
a Zorki-10 fényképezőgép aranyérmet kapott. A válla-
lat 1993-ban kapta a jelenlegi Sz. A. Zverev Kraszno-
gorszkij Zavod nevet, és 2001 szeptemberében megsze-
rezte az ISO 9001 minősítést.
A Zenit kitartó menetelése
A 35 mm-es Zenit fényképezőgépek világhódító útja
1952-ben kezdődött, amikor elkészült a sorozat legelső
típusa Zenit néven. 1956-ig mintegy 40 ezer fényképe-
zőgépet gyártottak ebből a típusból. Tervezésénél a már
1948-tól gyártott Zorki vázat használták fel. Redőnyzá-
rát a Leica fényképezőgéptől „örökölte”. Zársebessége
1/25–1/500 s és B, a zársebességet viszont csak felhú-
zott állapotban lehet a gép károsodása nélkül állítani!
(Ugyanez érvényes az 1961-ig gyártott Zenit-S fény-
képezőgépre is.) Az Industar-22 (f3,5/50 mm) objektív
M39x1 méretű menettel csatlakoztatható a vázhoz. (Az
M39 méretű menet a német Leica megoldását követi:
az ott alkalmazott L39 jelölésű menettel készült objek-
tívvel felcserélhető, viszont a menetes rész eltérő hos-
sza miatt az élességállítás nem lesz megfelelő.)
A maga idejében világviszonylatban technikai újdon-
ság volt a tükörreexes megoldás, viszont minden
tulajdonsága ellenére a Zenit külföldön való elterjedé-
sének lehetőségei a politikai viszonyok miatt meglehe-
tősen korlátozottak voltak.
A sorozat következő típusát 1955–1961 között gyár-
tották, közel negyedmillió példányban; neve: Zenit-S.
Ez csupán néhány részletében különbözik a sorozat
legelső típusától. A vaku szinkronzsinór-csatlakozó-
val (PC) csatlakoztatható, viszont gyelembe kell ven-
ni azt, hogy vaku használata után a vakuérintkezők zár-
va maradnak mindaddig, amíg a lmet nem visszük
tovább!
Az 1960–62 között gyártott 82 ezer Zenit-3 néhány
vonatkozásban jelentős előrelépést mutatott. Ez az el-
típus a Zenit sorozatból, amelyen a lmtovábbítás
felhúzókarral történik, és amelyen van időzíthető önki-
oldó. A világosbarna bőrtok megjelenésében is tekinté-
lyesebbé tette a fényképezőgépet.
Az 1960-as évek végéig gyártott többi Zenit típus kö-
zül (Zenit-Crysal, Zenit 3M, Zenit-4, Zenit-5, Zenit-6)
legjelentősebb a Zenit 3M, amelyből 1962–70 között
782 ezer készült. A vaku szinkronizálásának beállításá-
ra az X jel szolgál (1/30).
Az 1960-as évek elejére a korábban újdonság-
számba menő Zenit fényképezőgépek egyre in-
kább korszerűtlenekké váltak. Ekkor születtek
meg a Zenit-4, Zenit-5 és Zenit-6 fényképe-
zőgépek, melyeket 1964–70 között gyártot-
tak. Ezek teljesen új tervezésűek, talán csak
a nevük miatt tartoznak a korábban ismerte-
tett fényképezőgépek sorozatához: nem re-
dőny-, hanem központi zárasak, és az objek-
tív bajonettzárral csatlakoztatható a vázhoz.
Mindhárom típusnál szembeötlő az objektív felett elhe-
lyezett, a fénymérő szelén fotocellájához tartozó jelleg-
zetes téglalap alakú ablak. Mindhárom típus alapobjek-
tívjének legkisebb rekesznyílása 22.
A Zenit-4 működtethető manuálisan és félautomata
módon: a zársebesség és a rekesznyílás mechanikailag
reteszelt, vagyis az egyik beállításának megváltoztatá-
sa automatikusan megváltoztatja a másik jellemző beál-
lítását. Az 50 mm f/2,8-es Vega-3 objektív rekeszértéke
a gépvázról állítható.
A Zenit-5 a Zenit-4 továbbfejlesztett változata: a lm-
továbbítás motoros és tölthető akkumulátorral látták el.
Mivel a lmtovábbítás alapvetően nem kézi, e típusról
hiányzik a felhúzókar; végszükség esetén a számlálóko-
rongot lehet lmtovábbításra használni. Az Helios-65
objektív fő jellemzői: 50 mm f/2,0.
A Zenit-6 kizárólag a vele szállított alapobjektív tu-
lajdonságaiban különbözik a Zenit-4-től: a bajonettzá-
ras, 4/11 elemes, nagyméterű Rubin-1 objektív 37–80
mm f/2,8-as; a fényképezőgéppel 1,3 métertől lehet
fényképezni.
Az 1968–71 között gyártott Zenit-7 típus teljesen új
tervezés. Vízszintesen futó redőnyzárja az 1/1000 -
sodperces exponálási időt is lehetővé teszi; a vaku-
szinkron sebessége 1/125. Az 58 mm f/2,0-es Helios-
44K-7 típusú, M42x1-es menetű alapobjektívet egy
speciális bajonettadapterrel lehet a vázhoz csatlakoztat-
ni; a legkisebb fényképezési távolság 0,5 méter.
A Zenit-B a Zenit 3M család továbbfejlesztett típu-
sa. Az újratervezett váz szögletesebb, esztétikusabbá
tették a lmtovábbító kart. A szovjetek ennél a típusnál
alkalmazták legelőször az objektív M42x1-es menet-
tel való csatlakoztatását. Az 58 mm f/2,0-es Helios-44
objektív M39x1-es (a későbbieknél M42x1-es) menet-
tel csatlakoztatható a vázhoz. Ebből a típusból 1968–
73 között 890 ezret gyártottak. Módosított változata a
Zenit-BM, amelyet 1972–73-ban gyártottak, de mind-
össze 1240-et.
A Zenit sorozat minden kétséget kizáróan legmeg-
határozóbb típusa a Zenit-E: 1965–82 között gyártot-
ták 12 milliónál nagyobb darabszámban, és ez a tükör-
reexes fényképezőgépek gyártásában világrekordnak
számít! A közismert változatain kívül (Zenit-ES, Zenit-
EM, Zenit-ET, Zenit-10, Zenit-11 – az utóbbit 1981–90
között gyártották) számtalan különböző alkalomra -
szült variánsa is van. Zenit-E fényképezőgépet készí-
tettek pl. a kommunista párt 1976-ban megtartott 25.
kongresszusa, valamint az 1980-as moszkvai olimpia
tiszteletére is! A típusok rendszerezését a sok változta-
tás és név mellett az is nehezíti, hogy a KMZ-nek gyár-
tási kapcsolatai voltak egyéb optikai cégekkel, ahol
szintén készültek Zenit nevű fényképezőgépek. Olyan
is előfordul, hogy ugyanazzal a típusnévvel ellátott két
gép (pl. Zenit-15) nem egyforma, mert nem ugyanab-
ban a gyárban gyártották. Nyugaton és Japánban talál-
kozhatunk Revueex nevű fényképezőgéppel, amely
minden részletében Zenit-E.
A Zenit-E (a Zenit-B-hez hasonlóan, amely tulajdon-
képpen a Zenit-E fénymérő nélküli változata) a Zenit
3M és a Zenit-Crystal „egyenes leszármazottja” ugyan-
azzal a zárszerkezettel, de egyben alapját képezi a mai
napig gyártott Zenit fényképezőgépeknek is! Alapobjek-
tívek: Mir-1 (6 elemes, 37 mm f/2,8), Helios-44 (6 ele-
mes, 58 mm f/2,0) és Industar-50 (4 elemes, 50 mm
f/3,5).
A Zenit-12 és a Zenit-TTL lényegében ugyanaz a -
pus: a Zenit-B fényképezőgép, TTL mutatós fénymérő-
vel. 1977–85 között gyártották, M42x1-es menetű He-
lios-44M-4 objektívvel (58 mm f/2,0). Működéséhez
elem szükséges (386A). A Zenit-12xp a Zenit-12 LED-
es változata: a fénymérő nem mutatós, hanem fénydió-
dás kijelzésű; az objektív Helios-44M-5 (58 mm f/2,0).
1973–77 között gyártották csekély – mintegy 500
darabszámban a Zenit-16 típust, amely elem nélkül
nem működik. Váza műanyag, vízszintesen mozgó re-
dőnyzára 1/1000 s legkisebb exponálási időt tesz lehe-
tővé, viszont a rendelkezésre álló visszajelzések szerint
nem lehetett valami jó konstrukció.
A Zenit-18 neve eredetileg Zenit-MT1. Elektroniku-
san vezérelt, függőleges lefutású fém redőnyzára van,
tehát működéséhez elem szükséges, amelynek álla-
potát fénydióda jelzi ki. A legrövidebb expozíciós idő
1/1000 s.
Az elektronikusan vezérelt redőnyzáras Zenit-AM-
ből fejlesztették ki a Zenit-AM-2, majd ebből a Zenit-
AN fényképezőgépeket, amelyekkel 1/2000 s legrövi-
debb exponálást is lehet végezni.
1992–98 között gyártották a Zenit-APk fényképe-
zőgépet, amely TTL fénymérés alapján automatiku-
san állítja be a zársebességet. A japán Copal cég -
szítette hozzá a központi zárat, amellyel az 1/2000 s
legrövidebb expozíciós idő is biztosítható; elektroni-
kus távexponálás, többszörös exponálás is lehetséges.
A vázon lévő 45,5 mm-es peremhez bajonettzárral, egy
illesztőgyűrű közbeiktatásával csatlakozik az M42x1-
es menetű MC Helios-44K-4 (58 mm f/2...16), vagy az
MC Zenitar-K (50 mm f/1,9...16) típusú objektív.
A Zenit fényképezőgépeket használták fel a fotópus-
kák gyártásánál: FS-3, FS-5, FS-12, FS-12-2 típusoknál
a Zenit-ES, Zenit-Automat, Zenit-12S, illetve a Zenit-
Hőskor
Egy kor emlékei
Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1974. június 24-
én este álmatlan éjszaka elé néztek a szakemberek
a Szovjetunió rakétabázisán, Bajkonurban: egyik
hiba a másikat érte a kilövőálláson előkészített űr-
állomáson. Másnap, június 25-én azonban végre
felemelkedhetett a Szaljut-3 űrállomás, fedélze-
tén ezernyi technikai eszköz, és a 14 felvevőkészü-
lék között egy Zenit-E fényképezőgép. Nem vélet-
len: a Zenit sorozat ezen típusából 10 milliónál
több készült!
FOTO MOZAIK • 2004 május
Page view 28
1 2 ... 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 ... 50 51

Comments to this Manuals

No comments