44 FOTO MOZAIK • 2004 május
A Bálint György Újságíró Akadémia nevéhez híven valóban az új-
ságírók, a fotósok és a laptervezők iskolája, és mivel a képzés első-
sorban az újságíró szövetség székházában működik, joggal nevez-
hetjük a szakma iskolájának. Vajon milyen módszerekkel, szakmai
felkészültséggel vállalkozik a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos
Szövetsége, 1062 Bp., Andrássy út 101.) a tömegoktatás konjunktú-
rája idején a versenyképes elitképzésre? Milyen szempontokat helyez
előtérbe a fotóriporterek pályára való felkészítése során? Erről me-
sélt lapunknak Pólya Zoltán fotóművész, tanszakvezető tanár.
– Kiket várnak ide, kiknek ajánlható a képzés?
– Olyan – legalább középfokú végzettséggel rendelkező – atalokat
várunk, akik kedvet és tehetséget éreznek a fotóriporteri munkához,
akiket érdekel a sajtó, valamint rendelkeznek némi fotózási gyakor-
lattal. Iskolánkban – bár a tanárok nem koncentrálnak kizárólag egy
fotós területre – kimondottan fotóriporteri képzés folyik – szögezi le
elöljáróban Pólya Zoltán. – Aki ezt a pályát választja, az egyéni élet-
formát, gondolkodásmódot is választ.
– Mikor és hogyan zajlik a felvételi?
– A fotóriporteri tanfolyamra június 15-ig lehet jelentkezni. A fel-
vételinél és a tanulás ideje alatt is a hagyományos fotózás az alap.
Nem gond, ha valaki kevés technikai tudással érkezik hozzánk: a
képzés ideje alatt bőven van ideje és lehetősége ezt fejleszteni, más-
részt elsősorban a gondolkodásmódot gyeli a felvételi bizottság.
Van-e érzéke a leendő hallgatónak ahhoz, hogy egy-egy eseményt
fotós szemmel közelítsen meg? A rajzkészség előnyt jelent, ám itt is
kicsit „mögé” nézünk a tudásnak: hogyan bánik a színekkel, men-
nyire tud élni az érzelmi hatásokkal a hallgató? Az önéletrajz mel-
lé egy öt-nyolc képből álló képriportot kérünk, valamint öt egyedi
képet. A témaválasztás szabad. Hangsúlyozom, hogy nem várunk el
magas szintű technikai tudást, ez nem befolyásolja a felvételi ered-
ményét, hiszen a felvételiztető tanárok e nélkül is azonnal felmérik a
hozzáértést, a képességet. A tanítás
ideje alatt is törekszünk arra, hogy
technikai különbség ne uralja a fel-
adatot. Általában fekete-fehér lm-
mel dolgozunk, ezek és a nagyítások
költsége a hallgatót terhelik. Záró-
jelben, de nem mellékesen jegyzem
meg, hogy szponzorok támogatá-
sa nagy segítséget jelentene a szá-
munkra. Az oktatás kiscsoportokban
történik, ezért a tanfolyam résztve-
vőinek száma korlátozott. Általában
az ötven-hatvan jelentkező közül
körülbelül húsz főt veszünk fel. Az
iskola kétszer féléves, ez kétszer ti-
zennégy hétre oszlik meg, valamint
egy hónap a szakmai gyakorlat ide-
je és szintén egy hónap áll rendel-
kezésre a diplomamunka elkészíté-
séhez.
– Melyek a leglényegesebb jellem-
zői egy jó fotóriporternek?
– A kiszámíthatóság, a felkészült-
ség és a jelenlét! Legyen esemény-
centrikus, technikailag tettre kész
és a kiszámíthatatlan pillanatokra
is jól tudjon reagálni! – sorolja Pó-
lya Zoltán. – Ugorjon a híranyagra,
érzékelje, melyek azok a pillanatok,
amelyek mindenkit meg kell, hogy
érintsenek! Ezért is tulajdonítunk a
szerkesztőségi gyakorlatoknak nagy
jelentőséget. Minden olyan prob-
lémával foglalkozunk, ami az
életben történik. Az is előfordul,
hogy a nálunk végzettséget szer-
ző egyén más fotós területen ka-
matoztatja az itt megszerzett tu-
dását.
– Hol és mi áll rendelkezésre az
alapos elmélyüléshez?
– Az iskolán belül működő szak-
könyvtár nemcsak ingyenes köl-
csönzéssel, hanem igény szerint
tanácsokkal is segíti a hallgató-
kat tanulmányaik előmenetelében.
Szakmai gyakorlatainkat pedig
szerkesztőségekben, fotóműter-
mekben, rádió- és tévéstúdiókban
szervezzük.
– Milyen tantárgyak várják a le-
endő fotóriportereket?
– Fő tantárgyunk a riporterkép-
zés. Nem kevésbé fontos a képol-
vasás, képelemzés, sajtófotó-tör-
ténet, professzionális fototechnika,
műtermi fényképezés és alkalma-
zott fotográa, az újságírói mű-
fajismeret, művészettörténet, va-
lamint sajtójog és sajtóetika, a
vállalkozói alapismeretek.
– Mi a végzettség szintje?
– A sikeres vizsgát tett hallgatók
államilag elismert oklevelet, illet-
ve bizonyítványt kapnak, amely
fotóriporteri munkakör betöltésé-
re jogosítja őket.
– Hogyan alakul a tandíj ös-
szege?
– A tandíj – egy félévre – 120
ezer forint ebben a tanévben, a
2004/2005-ös tanévre 15%-os
emeléssel számoljanak a leendő
hallgatók. A vizsgadíj a minden-
kori minimálbér 40%-a.
– Mitől más az itt folyó oktatás?
– Iskolánk nagy érdeme a taná-
rok és a meghívott előadók sze-
mélye. Míg régebben az egyszin-
tű technika alkalmazása volt a
jellemző és meghatározott tema-
tika szerint haladtak a tananyagot
illetően, ma a folyamatos fejlődés
a mérvadó, amellyel sikeresen lé-
pést tartunk. Ami biztos hátteret
nyújt, tanáraink és a tanmenet ál-
landósága. Diákjaink megszerzett
tudása nagyon hamar kamatozik,
az itt végzettek 90%-a a pályán
van. Amire igen büszkék vagyunk:
az idei, tavaszi sajtófotó-pályáza-
ton résztvevők közül harminc fő
végzett a MÚOSZ-ban, és közülük
öt pályázó nyert.
A fényképezés egyik legváltozatosabb ága kétségkívül a fotóriporterség. „A fotórporter
nemcsak ott van, ahol történik valami, hanem együtt él a történéssel, átérzi annak jelentõ-
ségét; nem a kívülálló szenvtelenségével fényképez, hanem az érintett szenvedélyességé-
vel.” (Gera Mihály) (Sulyok László felvételei)
Fotográfiai képzések III.
Bálint György Újságíró Akadémia
Fenyvesi Edit
Rovatunkban a mai magyar fo-
tográfusképzésekről szeretnénk
átfogó képet adni az olvasóknak.
Igyekszünk bemutatni az adott
intézmény képzési formáit, bele-
értve annak jellegét, a felvételi
követelményeket és tantárgyakat,
illetve más fontos információkat,
hogy a képzőművészet – ezen be-
lül a fotózás – iránt érdeklődő le-
endő hallgatók minél több isme-
ret birtokában választhassák ki
a nekik legmegfelelőbb oktatá-
si formát.
Comments to this Manuals