Cateye GB-300R User Manual download pdf (Page 26)

50 FOTO MOZAIK • 2004 május

Ezt a címet az előző fejezethez is használhattuk

volna, hiszen a „kompozíció” főcímmel megkezdett,

jövendő cikkeink első fejezetében már belefogtunk a

képmező zónáinak részletezésébe. Így azt állítottuk,

hogy minden fotó egy-egy függőleges síkra vetített

látványnak, képnek felel meg, még akkor is, ha pél-

dául egy asztalon fekvő fotóalbum vízszintes helyze-

tű lapján látjuk. E képek függőlegesen három zónára

oszthatók (általában) – mégpedig az alsó, szilárd bá-

zisra, a középső, életteli zónára és a felső, „emelke-

dett”, lebegő és többnyire világos szférára. E zónák

közötti átjárás mozgást, egyik esetben emelkedést

(hősiességet, megdicsőülést), más esetben ereszke-

dést, zuhanást (bukást, elkárhozást) sugallnak. Per-

sze egy kupola mennyezetfreskóján a középpont (a

csúcs) jelképezi a „fent”, a kupola alsó köríve pedig

a „lent” helyét.

Ezt a hármas felosztást vízszintesen is elvégezhet-

jük, s a képi tér zónáinak metakommunikációs (azaz

nem tudatosuló) szerepének megfelelően megpróbál-

hatjuk elemezni is. A kép közepét, a centrumot szinte

mindenki a fő mondanivaló helyének tekinti (portré,

álló alak, tárgyfotó stb. esetében), gyelmünket ide

koncentráljuk, a kereső közepét a főtémára irányít-

juk, gyakorlatilag a kép széleitől szinte azonos távol-

ságot tartunk. Ez a törekvés többnyire szimmetrikus

képet és viszonylagos merevséget, unalmat eredmé-

nyez. Ezt a „kompozíciót” a kép két oldalán – vé-

letlenül található – más-más képelemek tudják csak

megbontani és élvezhetővé tenni. Ezért azután a kép

két szélső zónája is fontossá válhat, amennyiben lé-

nyeges melléktémák népesítik be ezeket a területeket.

A kiemelt alak vagy tárgy a kép legnagyobb felületé-

vel hívja fel magára a gyelmet, általában világosabb,

jellegzetesebb forma, mint környezetének alakjai. Ez

az alkotók által alkalmazott legrégibb kompozíciós

elv, a legnagyobb felületek elve (szabálya) az óegyip-

tomi domborműveken és sziklasírok falain már 4-

5000 éve feltűnt, többnyire a köznép gurái közül

egy-egy istenség, a fáraó vagy főpap emelkedett ki

két-háromszoros méretével. A centrum a képmező

középső harmadában van mind a függőleges, mind

pedig a vízszintes felosztás szerint, de ezen belül – jó

képeken – mégsem a kép tengelyében, hanem a cent-

rum valamelyik szélén találjuk a fő motívumot, sőt

a sarkában! Ezeket a különleges helyeket több ezer

festmény, mozaik, graka, dombormű, fotó elemzé-

se alapján jelölték ki. E kitüntetett pontok ott talál-

hatók, ahol az aranymetszés (aurea sectio) szabályá-

nak megfelelően felosztott vízszintes és függőleges

sávok szélei egymást metszik. Ez négy ilyen pontot

jelent, de ezek közül mindig csak az egyiket szabad

hangsúlyosan kezelni. (Az aranymetszés olyan ará-

nyos osztást eredményez, mely szerint úgy tagoljuk

az „a” távolságot, hogy a kisebbik rész [a–b] aránya

a nagyobbikhoz [b] ugyanolyan, mint a nagyobbik

rész aránya az egészhez, azaz a:b = b:[a–b]. Ezt la-

punk más cikkében már ismertettük.) Ennek például

megfelel a 3:5 = 5:8-hoz arány.

A kép szélső sávjainak a szerepe – méghozzá a kö-

zépmezőhöz való viszonyuk tekintetében – többfé-

le lehet. A centrum fő motívumait keretezik, sőt a

képközépen a mélységet, a perspektivikus távlatos-

ságot fokozzák, ha az előtér sötét és nagyobb mére-

tű elemekből áll. Ugyanakkor felfokozhatják a cent-

rumban fenyegetően ágaskodó fő motívum – épület,

hajóorr, vadállat – tömegét, ha a szélek világosak, le-

vegősek.

A valóság végtelenül sokféle tematikája – termé-

szetesen – nem gyömöszölhető bele ezekbe a sémák-

ba, hiszen a kép függőleges helyzetű értelmezése is

csődöt mond például akkor, ha rálátásos képet fotog-

rafálunk egy toronyból, vagy egy égre rajzolódó sár-

kányrepülőt próbálunk lencsevégre kapni.

No de a későbbiekben éppen ezekből a speciá-

lis szituációkból próbálunk majd új következtetése-

ket levonni.

Mindenesetre a képszélek szerepe sem azonos.

Nem mindegy ugyanis, hogy a bal vagy a jobb oldal-

ról van szó. Az európai kultúrában és „utódaiban” a

jobbkezesség és a balról jobbra haladó írás-olvasás,

az óramutató járásának iránya, továbbá az északi fél-

tekéről látható Nap balról jobbra haladó útja miatt is

a képszélek és a centrum közötti „átjárást”, vagyis

a mozgás illúzióját, az előrehaladást a balról jobb-

ra irányuló mozdulat, tekintet, tendencia képviseli. A

balról jobbra emelkedő vonal a felemelkedést, a bal-

ra emelkedő vonal viszont ellenkező irányú, vagyis

jobbra leszálló irányt jelent. Ugyanakkor a szélső sá-

vokból a centrumba irányuló mozgás vagy tekintet

a belépést, a szélek felé történő irányulás viszont a

képből való kilépést vagy kifelé való nézést sugallja.

Ha a kép két szélén lévő alakok tekintete egymás fe-

lé irányul, akkor befelé, a képbe néznek. Egymásnak

háttal – természetesen – kifelé. Ez a többnyire ritka

helyzet – amikor két vagy több alak kifelé néz a kép-

ből – eredményezi azt, hogy ilyenkor a képen két ér-

dektelen gura lézeng, semmi közük egymáshoz, a

kép pedig olyan „zseniális” címet kap, mint amilyen

például a „Különböző érdeklődés” vagy a „Cím nél-

kül” című (!) szellemdús aláírás. Persze előfordul a

„Janus-arc” típusú szituáció is, amikor két, egymásba

Kiss imre: Kócsagok. A teleobjektívvel készült felvétel vízszintesen csak két zónából áll, nincs perspektív hatás. Érdekes, hogy az alsó zóna

éppenhogy világos, bár az is igaz, hogy a víztükör az ég (fent nem látható) világos sávját tükrözi. A horizontvonal kb. középen van. A sö-

tét háttérbõl kontrasztosan kirajzolódó, felrebbenõ madarak bal felé vonulnak, tükrözõdõ foltjaik életlen fehér foltok. A képbe berepülõ és

az éppen kiszálló kócsagok sokféle repülési pózban vannak, csoportjai érdekes ritmust képeznek. A kép oldalainak aránya majdnem 1:2,

panorámaszerû, megfelel a vonuló madárraj jellegének.

tillai ernõ: Schönbrunn õsszel. A lombtalan, magasra nõtt,

sövényszerûen nyírt, kettõs fasor sötét vonulatai az oldalzónák-

ban markáns keretet képeznek az alsó bázis árnyékos felületével

együtt. Rávezetnek a palota világos, szépen tagolt homlokzatára.

A felsõ zóna az ég, világos felhõkkel motivált. A palota tengelyé-

ben, a párkány fölötti csúcsdísz mindkét irány szerint (vízszintesen

és függõlegesen is) az aranymetszés egyik kulcspontjában van. Fi-

gyelemre méltó, ahogyan az ÉK-i sarokból indul ki a jobb oldali fa-

sor nyírott éle mint kompozíciós vonal.

Képelemzés, értékelés

A képmezõ zónái

Tillai Ernõ MFIAP

Az istenek célja a rend. (óegyiptomi hitelv)

Az igazán érdekes dolgok a rend és a rendezet-

lenség határán találhatók. (Vicsek Tamás)

Vannak olyan törvényszerűségek a művészet-

ben, amelyek függetlenek tőlünk, és nem rúgha-

tók fel. (Szilágyi Lenke)

1 2 ... 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 ... 50 51

Comments to this Manuals

No comments

Cateye GB-300R User Manual Page 26

Comments to this Manuals

Related products and manuals for Fitness, gymnastics & weight training Cateye GB-300R